„Mi csak irodai munkát végzünk, nincs annak semmi kockázata” – a napokban mondta ezt két ismerősöm.
Olyan szempontból igazuk van, hogy az irodai munkavégzés (ami leginkább a képernyő előtti munkavégzést jelenti) egészségkárosító hatásai nem olyan sokkolóak, mint például egy súlyos sérüléssel járó munkabaleset, viszont épp ebben rejlik a veszélyük: lassan, kezdetben nehezen észrevehetően erodálják a testünket.
Nézzük meg röviden a főbb tüneteket, hogy felismerjük, ha érintettek vagyunk!
A látórendszer működési zavarai:
Ezek azok a tünetek, amiket a leggyakrabban a dolgozók „nyavalygásának” minősítenek, mivel általában nem specifikusak, és gyakran nincsenek objektív – vagyis látható, mérhető – elváltozások. („és ami nem látszik, az nincs”)
Ide tartoznak az összefoglaló néven szemfáradtságnak (ami nem azonos a „száraz szem” betegséggel) nevezett tünetek: égő, szárazszem érzés, szemfájdalom, szem irritáltság, könnyezés, homályos vagy kettős látás, akár fejfájással kísérve.
Mozgásszervi zavarok:
A képernyő előtt általában ülünk (ezen érdemes változtatni, lásd később), vagyis meg kell tartanunk a gerincünket és a fejünket. Ez elsősorban statikus terhelést jelent a hátizmoknak, a tarkónak, a nyak izmainak, és fájdalmas izomcsomókkal jelez a testünk, ha nem történik megfelelő időközönként „tehermentesítés”.
Az ülés megterheli a derekunkat is, a felsőtest súlya az ágyéki csigolyákra, és a köztük lévő porckorongokra nehezedik (a porckorongokon belüli nyomás üléskor jobban megemelkedik, mint álláskor vagy járáskor).
A kezünk izmai dinamikus munkát végeznek, amikor a billentyűzetet használjuk. Ez kardio edzésnek sajnos kevés, de panaszokat azért okozhat: inhüvelygyulladásba, kéztő alagút szindrómába torkollhat az inak és az izmok túlerőltetése.
A vállunk, karunk, lábunk is az elfogadhatónál nagyobb terhelést kaphat, ha „nem megfelelő szögben áll”: ideális esetben a felkar az alkarral, valamint a comb a lábszárral kb. 90 fokos szöget zár be.
Ezek a tünetek leírva kibírhatónak is tűnhetnek (amíg meg nem tapasztaljuk őket – főleg a mozgásszervi tüneteket), mégis érdemes foglalkozni velük: egyrészt, mert csökkentik a munkahelyi teljesítményünket, másrészt, mert valószínűleg senki sem szeretné, hogy a munkahelye rontson az egészségi állapotán.
A jó hír az, hogy ezek az egészségkárosító hatások a munkahely megfelelő kialakításával és szervezési intézkedésekkel kiküszöbölhetőek, egy esetet kivéve: ha kizárólag laptopot/notebookot használunk napi 8+ órában, akkor az elfogadhatónál nagyobb kockázatnak tesszük ki magunkat.
Nézzük meg röviden, mire érdemes figyelni a képernyős munkahely kialakításánál!
1./ Munkaasztal és munkaszék:
- Evidensnek tűnik, de fontos, hogy elférjünk az asztalunknál: ne kelljen kényszertesttartást felvennünk azért, nehogy ránk dőljön a karunk mellett felhalmozott irattorony vagy elsodorjuk a bögrénket.
- A karok és a lábak ideális pozíciója érdekében (a felkar az alkarral, valamint a comb a lábszárral kb. 90 fokos szöget zár be, a felkar és a lábszár közel függőleges) a legjobb, ha mind a munkaasztal, mind a munkaszék magassága állítható, de a munkaszéké mindenképp.
- Az állítható munkaasztal további előnye, hogy állva is dolgozhatunk mellette, ami kíméli a testünket (lásd előző poszt).
- A munkaszék legyen stabil (görgők esetén minimum kettő fixálható legyen), hogy ne kelljen egyoldalú izommunkával folyamatosan az egyensúlyunk fenntartásán dolgoznunk (ezt a munkát egyébként nem is feltétlenül vesszük észre, csak amikor már „beállt” a hátunk).
- Használjunk lábtámaszt/lábtartót a lábak ideális pozíciója érdekében.
- Amire talán elsőre nem gondolnánk: az asztal felülete legyen tükröződésmentes.
2./ Képernyő, billentyűzet és egér::
- A képernyőt úgy helyezzük el, hogy ne kelljen felfelé néznünk, vagyis a képernyő felső síkja nagyjából szemmagasságban legyen, és onnan nézzünk lefelé.
- A képernyő lehetőség szerint legyen forgatható, dönthető a felhasználó igénye szerint.
- Figyeljünk a kontraszt és a fényerő beállítására, valamint arra, hogy ne legyen tükröződés. Ennek érdekében ne a hátunk mögött legyen az ablak, valamint úgy helyezzük el a monitort, hogy a mennyezeti világítás se okozzon tükröződést. (Ideális esetben a képernyős munkahelyhez tervezzük a megvilágítást, nem pedig a munkavégzés helyszínét „tologatjuk”.)
- Az egér és a billentyűzet használata esetén a legkímélőbb, ha a csuklónkat meg tudjuk támasztani, valamint ha az alkar és a kézfej által bezárt szög minél közelebb van a 0 fokhoz.
Ezen információk birtokában már érthető, miért nem jó hosszú távon, ha kizárólag notebookon dolgozunk: vagy a képernyő nem lesz ideális magasságban, szögben, vagy pedig a karunk és a kézfejünk nem tud olyan pozíciót felvenni, amiben a legkevésbé terheljük. Ezért ha notebookot használunk, minden esetben javasolt segédmonitort, külön klaviatúrát és egeret használni.
Fotó:
europadesign.hu | freepik.com